Hilda Virág Mandala Blog

Számot vetett az életén, úgy gondolta, itt az ideje. A rengeteg tragédia között, ami az utóbbi évtizedben történt vele, történt valami más is. Történt ez, történt az és történt amaz. Helyrejött, helyrejött, helyrejött. Ízlelgette a szót a maga önvalójában. A Jean Paul Belmondo által játszott főszerep, a film, igen, vígjáték, de tragikomédia is lehetne, igen az jutott eszébe. Egyre kevesebbszer nézték meg, na de alapfilm volt megcsalt nőknek. Persze ismerte a karma törvényét és tudta, mindenkivel csak az történik meg, amit megtett már mással is. De ez így nem túl hihető azoknak, akik azt gondolják, egyszer élünk. Pedig nem. Ez onnan is kivehető, hogy bizonyos személyek teljesen ismeretlen helyeken tökéletesen otthon érzik magukat. Bizonyos emberek, mintha 100 év után találkoztak volna. Pedig vadidegenek ebben az életben. Bizonyos rokonok, pedig mintha ősellenségek lennének. Merthát előző életükben talán azok voltak.

Aztán eszébe jutott a Hová tűntél Bernadette? - Cate Blanchett főszereplésével - melyet olyan nőknek ajánlott volna, ha kérdeztek volna tőle ilyet: akik eltűntek saját életükből és most vissza akarnak térni. Filmdráma vagy vígjáték? A kettő keveredik.

Úszás, salsa, átutalás, blogszerkesztés, daráló, kert, munka, éjszaka, nappal - összefolytak - anya gyerek férfi. És igen, megjelent a férfi. Mindig és mindig a legjobbkor. Rendhagyó módon alakult minden, az összes összhangzattan összeférhető, érthető és jól értelmezhető zeneművé állt össze, mint ez:

Music for reading - Halidonmusic: https://www.youtube.com/watch?v=mIYzp5rcTvU&t=2148s

Beszélgetésfoszlányok:

" - A családban nagyon sok energiát vitt el, hogy másként éltünk, mint amit mutattunk a világ felé.

  - Nagyon sokan vannak ezzel így.

  - Kinek megfelel, kinek nem."

A barátnőivel találkozott, beszélgettek:

" - Tudjátok kit nem zavar a horkolás?

  - Aki szereti a párját.

  - Igen."

"Szerette amikor a kutya és a férfi versenyt horkolnak. Sok feladata volt, de ennél édesebb hangversenyt sohasem hallott. Boldogan élte meg ezeket a perceket ITT ÉS MOST."

Kinek az élete ez? A nőé aki elvált, a nőé aki szült és elvált, vagy a nőé aki elvált, szült és elvált és újra felépítette önmagát a gyermekét az életét? A nőé aki utazott és pazar fényűzésben élt, vagy a nőé aki egy helyben élt és élete építése közben hálát adott mindenért? Mindkettő, vagy egyik sem? Kérdések halmaza tört elő benne.

A legjobb Renoir volt:

Renoir egy csoda volt, bár Monet és Cezanne, Rembrandt, Munkácsy könyvekből szerelem volt. Renoir meglepetés volt, a videó a tárlat végén mese. A családdal a 4+1 óra a Szépművészeti Múzeumban varázslat, 4 óra tárlatnézés közben 1 óra kávézás.

Renoir album - Renoir kiállításon - Béke

Renoir kép részlet

A kiállítások és a kastélyok az élete részei voltak, ahogy a mesék is, a vígjátékok, a vidámság és a színek. Mindig kihozta az életét valahogy ide vagy oda a partra a víz alól. És kapott levegőt. Egész régóta sok levegőt kapott. Lélegzett. Lélek-zet. A lelkét táplálta a levegővel. Bejárónő, kertész, külföldi utak, síelés, munka, munka, munka. Zuhanás. Nem. Nem engedheti meg magának, hogy megint zuhanjon. Lebegett és földelt, fent és lent, a kint és bentet még nem pontosan tudta gyakorolni, mert mostanában főleg kint volt, házon kívül, de megint lesz bent. Tudta. Ecsettel, színekkel, vidámsággal és kacagással.